Vissza a kezdőlapra

Történet

A falu néveredete


Nagy valószínűséggel, 11.század végén, 12.század elején, a magyar "hárs, hársfa" főnévből alakult ki a falu neve, az eredetileg kicsinyítő funkciójú, de a valamivel való ellátottság kifejezésére is szolgáló -n(y) képzővel. E szerint a település neve a hárs fanév kicsinyítő képzős származéka.

 

A címerről.kép

 

Harsány ma használatos hivatalos címerleírása: Kerek talpú pajzs kék mezejében a pajzstőben könyökben meghajlított, szőlőfürtöt tartó kar lebeg. Alatta V alakban keresztbe tett két pálmaág fogja közre a nyitott koronát. A címerkép motívumai aranyszínűek. A falu zászlaja sárga színű, alsó és felső szélén egy-egy keskenyebb kék sávval. A sárga, szélesebb mezőben látható a címer.

Forrás: Takács László - Kovács Zsolt Harsány története

 

A falu története a régmúlttól 1945-ig.


A falu régi település. Már a bronz-korban jelentős szerepet töltött be. A honfoglalás előtt hun-avar település. Erre utalnak a község határában található avar-gyűrűk. A Halom-vár, Leány-vár, Bagoly-vár, a honfoglalás után fontos katonai szerepet töltöttek be. Ezek a közel 200 méter magasságú, kúp alakú dombok, a fontos kereskedelmi útvonal figyelő állomásai voltak. A dombok tetejéről jó kilátás nyílt az alacsonyabb területekre, ezért idővel itt földvárakat emeltek, melyek támaszpontul szolgáltak az itt állomásozó harcosoknak. Ezeket a földvárakat az 1241-42. évi tatárjárás könnyűszerrel lerombolhatta, elfoglalhatta. A kereszténység felvétele és az egyházszervezés nagy változást hozott az itt élők életében. A falu az egri püspökség birtoka lett, és az egyház fenntartására tizedet volt köteles fizetni. A 16. század közepén már jelentős település : oppidium (mezőváros). A térség egyik központja. Az egyik legjelentősebb szőlőtermelő hely. 1517-ben Luther Márton elindította a német-római birodalomban a reformációt. A reformáció tanításai eljutottak vidékünkre is, ezzel megszűnt a katolikus vallás egyeduralma. A reformáció kezdetén Harsány áttért a református hitre, és a reformátusok önálló egyházat alapítottak 1576-ban. Mint ahogy Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényéből tudjuk, az egri vár védői 1552-ben hősiesen megvédték a várat a törökkel szemben. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy 1596-ban Eger-vára török kézre került, s ezzel nyitva állt előttük az út a Felvidék felé. Az utolsó nagy csatát a törökkel, Mezőkeresztes határában vívták. A három napos ütközetben, a magyar sereg vereséget szenvedett. A törökök a győzelem után, majd száz környező falut dúltak fel és raboltak ki, így Harsányt is. Egyesek szerint egy kisebb csata zajlott le a Kisgyőr melletti Kék-mezőn. Harsány 1596 után török hódoltsági terület, az adót Hatvanba fizette, majd az egri pasának küldte a "harácsot".

 

A Rákóczi-szabadságharc alatt a falu szegényei lelkesen csatlakoztak Esze Tamás kurucaihoz. Harsány nemcsak gabonával hanem borral is segítette a felkelőket.

 

1735-ben felépült a római katolikus templom, és a reformátusokat a katolikus papoknak vetik alá. A reformátusok száma az ezt követ üldöztetés miatt ezután folyamatosan csökken. Az 1848-49-es szabadságharc alatt kedvező földrajzi helyzetéből adódóan, a falu gyakran volt a hadseregek felvonulási területe. A tavaszi hadjárat alatt Klapka György honvéd tábornok csapatai is táboroztak itt.

 

1831-ben és 1873-ban nagy kolera járvány pusztított a környéken. Harsányban a 279 kolerában megbetegedett emberből 58 halt meg. A betegség leginkább a szegények közül szedte áldozatait.

 

1914 az I. világháború kitörése. Július 13.-án este érkezik el Harsányba, az általános mozgósítást elrendelő parancs. Ekkor, számos gazda kocsiját, lovát volt kénytelen átadni a kincstárnak. A háború okozta rendkívüli állapotot jelzi, hogy az iskolák sokáig hadikórház céljára voltak lefoglalva. A világháborúba a falu 382 katonát küldött, akik közül 60 halt hősi halált. Az õ emlékükre állított emlékművet, 1938. június 19.-én leplezték le. A Tanácsköztársaság ideje alatt a faluban is megalakul a helyi direktórium, és a Vörös-hadsereg több alkalommal is állomásozik a környéken.kép

 

A II. világháború alatt, 1944-ben Harsány a német, majd Miskolc orosz megszállása után az orosz csapatok átvonulási területe. A falut 1944.november 14-én adták fel a német csapatok. A falu környéki harcokban elesett német katonák sírját előbb egy vaskereszt, majd egy kis sírkert jelezte, amire 1994-ben került egy márványlap. Ebben a háborúban 46 harsányi vesztette életét, többségük a volt Szovjetunió területén halt hősi halált. 1945-ben megalakult Harsányban is a Nemzeti Bizottság, a falu irányítására.

 

Forrás a Hunyadi Mátyás Általános Iskola falutörténeti tablója

 

Fontosabb események 1945-tõl napjainkig

A villamosítással kapcsolatos munkák, már a '30-as évek végén elkezdődtek, s így nagyon sok módosabb portán elkészült a házak belső szerelése, de közbeszólt a második világháború. A lakásokban az első villanykörték csak 1962 nyarán kezdtek el világítani, a közvilágítás szeptembere készült el. A vezetékes ivóvíz hálózat csak az 1980-as évek végére épült ki mindenhol.

 

kép

A falu fõutcája az 1960-as években.

 

kép

 A Kossuth utca egyik lakóháza

a '60-as években.

 

kép

Az új tornaterem.

 

1980-as évek végén Miskolc város közelsége miatt, az agglomeráció részeként jelentős fejlesztéseket hajtanak végre. Két új közművesített telkekkel ellátott utcát nyitnak az akkori Farkas-Nyárs-kertek helyén. Itt 61 házhely kerül kialakításra. Szükségessé válik egy új iskola és óvoda építése is, mivel az akkor meglévő, három illetve két tantermes - a régi katolikus és és református iskola felújításával létrejött - iskola a megnövekedtet tanulói létszámhoz már kevésnek bizonyul. Ezt a Bolla-kertek alján kezdik el építeni. Az iskola feletti részen 40 házhely kerül kialakításra.

 

Az új, hat tantermes iskolát, a két óvodai foglalkoztatót, a konyhát, valamint a kiszolgáló létesítményeket is magában foglaló épületegyüttest 1985 januárjában adják át. A szabvány kézilabda pálya méretű küzdőtérrel ellátott tornaterem, a 150 férőhelyes lelátóval 1989-ban készül el. A bitumenes kézilabda pálya pedig 2001-ben.2004 május 14.-tõl mûködik a Teleház.

 

A fejlesztéseknek köszönhetően a község egész területén rendelkezésre áll a vezetékes földgáz, 2002 novemberében pedig befejeződött a szennyvízhálózat kiépítése. 2003 májusában került beüzemelésre a kábeltelevíziós hálózat. 2006. július 10-én került sor a Harsány-Vatta-Csincse települések ivóvízminőségének javítására irányuló beruházás szerződésének aláírására. A 293 millió forintos támogatással megvalósuló fejlesztés során az ország egyik legjobb minőségű ivóvizét tudhatja magáénak a három község. A beruházás 2007 márciusára készül el.

 

A faluban háziorvos, fogorvos, védőnő, gyógyszertár, szociális gondozó, gyermekjóléti és családsegítő szolgálat működik.

 

 

Következő hónap
Ke Sze Csü Szo Va
    

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

 
Minden program...
Rendezvénynaptár
Önkormányzati vendégház

2010.02.25. óta

585919

látogató járt oldalainkon

Betöltés folyamatban
Bezár

Betöltés...

Betöltés folyamatban
Kép
Bezár
Loading...